Lili Elbe

Lili Ilse Elvenes, ismertebb nevén Lili Elbe dán festőművész, aki az elsők között esett át nemi identitást megerősítő műtéteken. 1882-ben született Vejle-ben, Ane Marie Thomsen és Mogens Wilhelm Wegener fűszerkereskedő gyermekeként, Einar Wegener néven. A koppenhágai Dán Királyi Képzőművészeti Akadémia festő hallgatójaként ismerkedett meg Gerda Gottliebbel, akivel 1904-ben összeházasodtak: Gerda ekkor tizenkilenc, férje huszonkét éves volt. Az akadémia elvégzése után mindketten llusztrátorként dolgoztak: Einar tájképekre specializálódott, míg Gerda elsősorban könyveket és divatlapokat illusztrált. 1907-ben megkapta a Neuhausens-díjat, és kiállított a Vejlei Művészeti Múzeum őszi kiállításán. Feleségével együtt beutazták Olaszországot és Franciaországot, mielőtt 1912-ben Párizsban telepedtek volna le. Akkor kezdett női ruhákba öltözni, amikor Gerda egyik modelljét, Anna Larssen színésznőt kellett modellként helyettesítenie egy portré elkészítésekor. Miután rájött, hogy tetszik neki a női viselet, felesége egyetértésével többször is nőként öltözködött, kezdetben csak otthon, majd Párizs utcáin is. Elmondások szerint a közös jó barát Larssen javasolta neki a Lili nevet, és az 1920-as években már rendszeresen ezen a néven mutatkozott be, mint Gerda sógornője. A feleség számos festményén örökítette meg őt, gyönyörű, kísérteties, mandulavágású szemekkel, elegáns ruhákban ábrázolva. A Lili Elbe-képek hatalmas sikert arattak. Az átváltozása után Lili abbahagyta a festészetet. Több orvosnál és pszichológusnál próbálkozott segítséget kérni, mindhiába. Bizonyos feltételezések szerint Elbe interszexuális volt, bár ezt egyesek vitatják. A közkeletűbb vélekedés szerint transznemű nő volt. 1930-ban Németországba utazott nemi helyreállító műtétre, ami akkoriban még erősen kísérleti jellegű volt. Elsőként Magnus Hirschfeld Szexuális Tudományos Intézetébe ment Berlinbe, az első műtéti beavatkozások megkezdése előtt pedig egy sor pszichológiai tesztet végeztettek el vele. Ezután két éven keresztül négy műtétet hajtottak végre rajta. Elsőként  Erwin Gohrbandt Berlinben eltávolította a heréket, a többi műtétet Kurt Warnekros, a drezdai városi női klinika orvosa végezte el. A második műtét során petefészket ültettek a hasizomzatába, a harmadik műtét pedig a pénisz és a herezacskó eltávolítására irányult. Ezen műtét idejére Lili Elbe esete már tudományos szenzációként jelent meg a dániai és németországi lapokban, nem sokkal később több magyar újságban is. Egy dán bíróság 1930 októberében érvénytelenítette a pár házasságát, Lili elérte, hogy nemét és nevét törvényesen is megváltoztassák, sőt útlevelet kapott Lili Ilse Elvenes névre. Szélesebb körben az Elbe nevet használta, melyet Drezda folyója, az Elba után vett fel. A műtétet követően egy Claude Lejeune nevű francia műkereskedővel lépett kapcsolatra, aki feleségül akarta venni és gyermeket is terveztek. 1931-ben visszatért Drezdába – az eladott festményeiből finanszírozott – negyedik műtétjére, hogy méhet és hüvelyt ültessenek át. A műtétet követően azonban az immunrendszere kilökte a méhet, majd fertőzést kapott, ami három hónappal a műtét után, 1931. szeptember 13-án szívmegálláshoz vezetett. A drezdai Trinitatisfriedhofban (Szentháromság-temetőben) temették el, a hatvanas években azonban a sír megsemmisült (2016-ban állítottak neki új síremléket). 1931-től kezdve egyik barátjával, Ernst Harthernnel közösen dolgozott az emlékiratán. Az azonban már csak posztumusz jelenhetett meg, Fra Mand til Kvinde címmel. 1933-ben brit és amerikai kiadásban is napvilágot látottt, Man into Woman („Férfiból nő lesz”) címmel, melyből érdekesebb részletek a korabeli magyar sajtóban is megjelentek. Életéről David Ebershoff írt regényt, mely alapján 2015-ben, Eddig Redmayne főszereplésével, A dán lány címmel film is készült. Az életén alapuló, Tobias Picker által komponált Lili Elbe című operát 2023-ban mutatták be.