Abdulrachimzai Amina: Gobbi Hilda

„»Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek…« – írja Ady A Tűz csiholója c. versében. Pontosan ez a prométheuszi attitűd kísérte végig Gobbi Hilda egész életét. Túl azon, hogy a 20. század egyik legnagyobb magyar művésze volt, híressé tette őt szociális érzékenysége, társadalmi szerepvállalásai, az értékek ápolása és továbbörökítése. Még életében színészotthonokat, színészmúzeumot létesített – otthont teremtett élőknek és holtaknak. Ösztönös képessége volt, hogy kiálljon másokért és önmagáért, tetteivel és szavaival tömegeket segített. Saját neméhez való vonzódását sem rejtette véka alá, szabadon szeretett – ehhez a korabeli Magyarországon nem kevés bátorság kellett, ám ezzel is hitet és reményt volt képes adni embertársainak. Mert Gobbi Hildának az EMBER volt a legfontosabb, ahogy az napjainkban is az origo kéne legyen mindannyiunk számára, essen szó bármilyen hovatartozásról.”

Ivanics Tamás, színművész, rendező