Nagy Szilvia

Nagy Szilvia amerikanista, lemezlovas, grafikus és honlapkészítő, emberi jogi és LMBT aktivista. 1977-ben született Miskolcon, szülei egyedüli gyermekeként. A Miskolci Herman Ottó Gimnáziumban tanult, angolos osztályban. Kamaszkora óta a színház és a mozi szerelmese, valamint a Neoton Família együttes rajongója, továbbá fontos hobbija volt a számítástechnika. 1996-ban költözött Budapestre, miután felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, amerikanisztika szakra. Ekkoriban, 1998-ban ismerte fel leszbikusságát, és hamar becsatlakozott az akkor kezdődő leszbikus baráti-aktivista közegbe. 2002-ben végzett az egyetemen. A diploma megszerzését követően szabadúszó honlapkészítőként, grafikusként, valamint dj-ként dolgozott. Civil és közéleti szerepvállalása 1999-ben kezdődött. Ő volt a Flamingó kör nevű, főleg egyetemistákat, fiatalokat megcélzó beszélgetős kör egyik alapítója és vezetője. 2000-ben lépett be a Labrisz Leszbikus Egyesületbe, melynek 2006-ig tagja volt. Ő találta ki például az egyesület Szembeszél című első szépirodalmi kötetének címét. 2000-ben szerepelt a Budapesti Leszbikus Filmbizottság legelső filmjében (Mihez kezdjen egy fiatal leszbikus a nagyvárosban?). A  Baross utcai lakásában tartott házibulijai után 2001-ben kezdett dj-skedni a budapesti leszbikus közösség kultikus találozóhelyén, az Eklektika Kávézóban. 2003-ban alapította az Ösztrosokk nevű leszbikus bulisorozatot, amelynek Antal Júliával együtt sok éven át szervezője és DJ-je volt. Ő találta ki és vezette továbbá a femfatal.hu nevű weboldalt is. Weblapkészítői munkássága során ő készítette több hazai LMBT-szervezet és projekt, így a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, valamint az LMBT Történeti Hónap és a LIFT – Leszbikus Identitások Fesztiválja korábbi honlapjait. A Labrisz Leszbikus Egyesület által delegált kurátoraként, 2007-ben csatlakozott a Szivárvány Misszió Alapítványhoz. Kezdetben a leszbikus témájú filmek beszerzésével és grafikai munkákkal foglalkozott, 2009-től pedig a filmfesztivál program koordinátora volt. 2012-től a Budapest Pride Felvonulás szervezője, 2013-ban pedig a Szivárvány Misszió Alapítvány kuratóriumának elnöke lett, amely pozíciót egészen haláláig betöltötte. Tevékenységéhez tartozott éveken át a Budapest Pride honlapjának és arculatának kidolgozása. 2013-ban az ő vezetésével fogadta el a Budapest Pride a Manifesztóját. 2015-ben közösségszervezői végzettséget is szerzett az Egyesült Államokban, melyet főként a Pride-ban végzett munkájában hasznosított. A Budapest Pride színeiben egyéb évközbeni programok szervezésében is részt vett, mint például 2011-ben az Előbújás Napja (Coming Out Day) első alkalommal történő megrendezése a Vörösmarty téren. 2014-ben ő volt a Magyar LMBT Szövetség szavazásra buzdító Szevasztok, Szavaztok? kampányának koordinátora, egyben egyik arca. 2016-ban az LMBTQI közösségért végzett kiemelkedő munkájáért elnyerte a Háttér-díjat, 2019-ben pedig Antal Júliával közösen LIFT-díjat kapott. 2016-ban szerepelt a Közélet Iskolája Velünk beszélj, ne rólunk! – Hátrányokkal induló aktivisták beszélnek életükről és munkájukról című interjúkötetben is. Társadalmi víziójáról a könyvben így beszélt: “Én egy olyan társadalomban szeretnék élni, ahol gyűlölet helyett szeretet van, ahol versengés helyett együttműködés van, és ahol mindenki az lehet, aki vagy ami lenni akar.” 2016-ban rákkal diagnosztizálták. Betegségéről a 2019-es Budapest Pride fesztivál megnyitóján beszélt először nagyközönség előtt. Hosszú betegeskedés után, 2020. február 4-én hunyt el.